Miért a nőket érinti jobban az Alzheimer-kór?

A hölgyeket gyakrabban sújtja a demencia, mint az urakat. Miért van ez így? Kétszer annyi nő szenved Alzheimer-kórban, mint a korosztályukban lévő férfiak. Miért van ez így? Szervi különbségek miatt? „A női agy – a hosszabb élet, jobb alvási minőség. Előzd meg a demenciát!” c. könyvében List Mosconi a férfi és a női agyi anyagcserére mutat rá és megmutatja, hogyan tudják elkerülni a nők a súlyos betegségeket.
Főleg nőket sújt a demencia!

- Miért épp a női agyat vizsgálták?

- Először is azért, mert jómagam is nő vagyok. Nőként ÉS kutatóként kötelességemnek érzetem ezzel foglalkozni. Másodsorban családilag is megérintett a téma, mivel nagymamámnak három lány- és egy fiútestvére volt. A lányok mind Alzheimer-kórban szenvedtek és haltak meg, de a fiútestvér elkerülte ezt. A tanulmányaim alatt is folyamatosan foglalkoztatott, hogy általánosságban is így van ez: a nők valóban gyakrabban lesznek alzheimeresek, mint a férfiak? Akkoriban az volt a válasz: „nem tudjuk”

- Ma már viszont konkrétan tudjuk, hogy több hölgyet érint az Alzheimer-kór, mint férfit...

- Az érintettek majdnem 2/3-a nő. Korábbi években azt mondták, hogy azért, mert ők általában tovább élnek és a hosszabb életük során nagyobb a kockázat az Alzheimer-kórra. Nem tetszett nekem ez a válasz, ezért is kutattam

- És mit mutatnak a kutatási eredmények?

- Ma azt mondhatjuk ,hogy a DNS-től, az öregedési folyamatoktól vagy mindkettőtől függ az, hogy kinek milyen betegsége lesz. Ebből elég reménytelen lenne kiindulni. Kutatótársaim és én már rámutattunk, hogy az Alzheimer nemcsak az időseket érinti. Úgynevezett Alzheimer-plakkok alakulnak ki az agyi szerkezetben, amiből egyeseknél már 50-60 éves korra betegség lesz, mások még 70-80 éves korukban sem érzik.

- Ez még mindig nem ok arra, hogy a hölgyek nagyobb arányban legyenek érintve...

- A férfiakkal ellentétben a nők átélnek egy erős fizikai változást az életük közepén, amelyben az Alzheimer-plakkok is képzőnek. A menopauzára gondoltunk és ez egyben azt is jelenti, hogy a petefészek változása mély hatással vannak az agy munkájára és működésére. A különböző területen zajló kutatásaink ezt alá is támasztották.

- A hormonok a felelősek tehát azért, hogy a nők gyakrabban szenvednek demenciában, mint a férfiak?

- Igen. És ezen nincs mit csodálkozni. A nőket mindig is befolyásolják a hormonok: gondoljunk csak a hőhullámokra, az éjszakai izzadásra, az alvási zavarokra, a depresszióra, a szorongásra, amelyek a változókorban jönnek. Ezek a tünetek nem a petefészekben, hanem az agyban kezdődnek. A nemi hormon, az ösztrogén ezt is befolyásolja, nemcsak a reprodukciós képességet.

- Elmagyarázná pontosabban?

- Az ösztrogén az agy „karmestere”. A neuronokhoz energiát szállít. Mi történik a menopauza alatt, amikor ez a „karmester nyugdíjba megy”? Az agyban egy új helyzet áll fel, ami valószínűleg hosszútávon fennmarad. Amikor ezt az egyensúlyt újra megtalálja, a hőhullámok és az alvászavarok elmúlnak.

- Nos, sajnos a nők sem késleltetni, sem felfüggeszteni nem tudják a menopauzát...

- Nem, de például a könyvemben van egy kérdőív arról, hogy mennyire van kitéve a nő az Alzheimer-kockázatának. És tippek arra, hogy hogyan tudja megelőzni. Ami biztos segít: a diéta-mozgás-stresszoldás –alvás kombinációja. A táplálkozás egy nagyon egyszerű megoldás arra, hogy az agyi folyamatokat és a hormonháztartást egy hullámhosszra hangoljuk. Például olyan táplálékot fogyasztunk, ami egyben az agyat is védi. Erre a mediterrán diéta egy ideális forma, mivel a szív- és érrendszeri betegségek és demencia kockázatát csökkenti, miközben az alvási rendellenességekre, az éjszakai hőhullámokra és a depresszióra is jó hatással van.

- Hogy néz ki a mediterrán diéta?

- Növényi alapú elsősorban, zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, magvakat és dióféléket kell enni. Hús helyett inkább halat ajánlok. Egy pici bor vagy kávé belefér. A legjobb benne, hogy szinte nem is kell nélkülözni semmit.

- Miért hatásos a nőknél ez a diéta?

- Minden növény tartalmaz növényi fitoösztrogént, ami mint egyfajta nagyon enyhe hormonkúraként hathat ránk. Például a szója, a szezámmag, a lenmag, a csicseriborsó a legjobb, de az aszalt vagy friss mangó vagy ananász is nagyon jó erre.

- Beszélt még az alvásról és a stresszoldásról...

- Mind a kettő befolyásolja kognitív képességeinket. A tudomány jelenlegi állása szerint az életközepi krónikus stressz hatással lehet agyunkra. Az életközép most 35-65 év közé tehető. A hosszútávú stressz sok kortizolt termel. Ez az agytérfogatot csökkenti – nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is.

- A női agy érzékenyebb a homonális ingadozásokra?

- Amikor - azért, hogy a nők teste sok kortizolt termeljen – kevesebb időt fordít más hormonok termelésére – így az ösztrogénre. Ezt – főleg pandémia idején – szem előtt kell tartanunk. Természetes, hogy stresszesebbek vagyunk, de ennek nem szabad kihatnia testünkre és az agyunkra.

Kapcsolódó cikkek

Autoimmun betegségek

Autoimmun betegségek

Autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor az immunrendszer a saját sejtjeit támadja. A cikkben különféle autoimmun betegségekről olvashatsz.

Népbetegségekre javasolt és kerülendő élelmiszerek - egészség ételek, élelmiszerek, és amiket nem szabad enni

Edd magad egészségesre!

A táplálkozás nagyban hozzájárul egészségünkhöz, sőt, a helyes táplálkozással megelőzhetünk egyes betegségeket is.

Télen súlyosbodó betegségek - mit tehetünk ellenük? - allergiás asztma, depresszió, ízületi gyulladás, magas vérnyomás, pikkelysömör

Télen súlyosbodó betegségek - mit tehetünk ellenük?

Asztma, depresszió, magas vérnyomás – ezek a betegségek, amelyek igen sokunkat érintenek, és téli hideg időben felerősödnek a tünetei. A hideg, pára, csapadékos időjárás és a korai sötétedés mind a tél velejárója, amelyek nem tesznek jót az érintetteknek.