A csend nagyon fontos egészség szempontból

Az emberi agynak, a szervezetnek és nem utolsó sorban a pszichének is szüksége van pihenésre és kikapcsolódásra. Amíg a külvilágból zajok érkeznek, addig a test reagál rá és nem tudjuk elérni a teljes kikapcsolódást.

Már tanfolyamok is léteznek az éberség és meditációs állapot megértéséhez. A gyakorlatok alatt a pihenésre, a csendre kell fókuszálni. Az állandó zaj okozza a betegségeket.

Az EU-ban kb. 12000 ember hal meg amiatt, mert túl nagy zajnak vannak kitéve, 6,5 millióan küzdenek alvási zavarral a közlekedés okozta zaj miatt. Az utca zaja – akár ablakon keresztül is – állandó készenlétben tartja a szervezetet, inger, amire a szervezet azonnal reagálni akar. Tehát mondhatjuk, hogy a nagy zaj fárasztó.

A tartós nagy hangerő is stresszt okoz. Ez oda vezet, hogy a szervezet sok kortizolt termel. Ez a vércukorszintet és a zsíranyagcserét is befolyásolja. A tartósan magas kortizolszint szívbetegséget és magas vérnyomást eredményes, illetve a háttérben más káros szervi és testi folyamatok is zajlanak.

A kortizol minden sejtet károsít, az agyban elsősorban a hippocampust – mondja Joshua Grant, a lipcsei Max-Planck kognitív képességeket kutató Ideggyógyászati Intézet kutatója és tanára.

Ahogy a szervezet – így a psziché is – negatívan reagál a zajra. Nézzük, hogy reagál a tökéletes csendre?

Végeztek egy olyan kutatást, hogy különböző zenei stílusok hogy hatnak a szívre, és a zenészekre. Megkérték a zenészeket, hogy a zenélés közti szünetekben tartsanak. A csend pillanatai valóban működtek, de nem csak kikapcsolódnak, hanem kreativitásra is ösztönöznek. Ha nincsenek külső ingerek, az agy – érdekes módon – kreatívvá válik. Ezt „alapértelmezett módú hálózatnak” hívják. Olyan kapcsolópontok összessége, amelyek mindig bekapcsolnak, amikor az emberek csendes pillanatokban szabadon engedik gondolataikat.

Az álmodozás nem időpazarlás!

Az álmodozás rendkívül fontos az agynak. Fejleszti a kreativitást. A rendszeres álmodozó jobb kognitív képességekkel rendelkezik és jobb a problémamegoldó képessége az átlagosnál. Amint megint tennivalót ad ezeknek az agyi régióknak, például ha képeket akar nézni, döntéseket hozni vagy zenét hallgatni, leállítja tevékenységét.

A csend pillanatai nemcsak a szívre, érrendszerre vannak jó hatással, de az intelligenciát is fejlesztik. A napközbeni pihenőidőben – ami sajnos egyre ritkábban fordul elő – élvezik az emberek az elfelejtett csendet. A kikapcsolást lehet tanulni, gyakorolni tudatosan. Lehet edzeni, csakúgy, mint egy izmot. Például a jóga és a pilates szintén tud segíteni, hogy a test ilyenféle igényeit is újra ki tudjuk elégíteni, ugyanakkor ezek a gyakorlatok kiválóan tudják a stresszt ellensúlyozni.