A koleszterinről közérthetően és gyakorlatiasan

A „koleszterin” kifejezés a köztudatban mára olyan mumussá vált, amiről mindenki hallott, ám mégis kevesen tudunk érdemben eligazodni a ránk zúduló információáradatban. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy van-e okuk aggodalomra, és mit tehetnek a problémák megelőzése vagy kezelése érdekében.
A koleszterinről közérthetően és gyakorlatiasan

Zsírok a vérben

Egy dolgot elöljáróban leszögezhetünk: mint testünk minden építőkövére, így a koleszterinre is szüksége van a szervezetünknek. Testünk minden sejtje tartalmaz és elő is állít koleszterint; fontos szerepe van többek közt a sejthártya felépítésében, a nemi hormonok termelődésében és az emésztéshez nélkülözhetetlen epesav előállításában.

Fő funkciója a zsírmolekulák szállítása a vérben: a bélben lebomló anyagok, köztük a zsír, felszívódik a vérbe, és ott különböző fehérjékhez kapcsolódva áramlik. Ezeknek az úgynevezett vérzsíroknak két fajtája létezik: az egyik a triglicerid, a másik pedig a koleszterin. A koleszterin döntő többségét a májunk állítja elő, ám bizonyos mennyiséget étkezéssel is beviszünk a szervezetbe.

Jó és rossz koleszterin

Mindannyian találkoztunk már a „jó” és „rossz” koleszterin kifejezésekkel, ami egy leegyszerűsítő megközelítés a funkciójában és hatásában valóban megkülönböztethető kétféle koleszterinre.

1. A „rossznak” titulált LDL-koleszterin a májból a sejtek felé szállítja a zsírmolekulákat; akkor válik valóban károssá, ha mennyisége felszaporodik a vérben: ilyenkor ugyanis a koleszterin lerakódik az erek falában, és ott úgynevezett plakkokat hoz létre, mely szív-érrendszeri problémákhoz vezethet.

2. A „jónak” nevezett HDL-koleszterin ezzel ellentétes szerepet tölt be: a vérben fel nem használt, illetve az erekben már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahonnan az az epesavval kiürül – ezzel a HDL hozzájárul az érfalak védelméhez, míg az LDL egy bizonyos mennyiségen túl árt a keringésnek.

Az emelkedett vérzsírszint kockázatai

A magas LDL-koleszterinszint és az alacsony HDL-koleszterinszint, továbbá az emelkedett trigliceridszint az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek (szívinfarktus, trombózis, stroke) egyik legfontosabb előjelzője. Hogy annak konkrétan okozója is, az ma már részben vitatott kérdés, ám az bizonyos, hogy van összefüggés az emelkedett vérzsírszint és ezen szív-érrendszeri betegségek előfordulása között, ezért mindenképpen oda kell figyelni a laborértékben jelentkező eltérésekre.

Mivel a vérzsírok működése szorosan összefügg egymással, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának mérlegeléséhez szükség van az összkoleszterin-szintre (más néven szérum koleszterin), mely az LDL- és HDL-mennyiséget együttesen mutatja, továbbá külön az LDL- és HDL-mennyiségre, illetve a trigliceridértékre is.

Koleszterinszint – mikor kell aggódni?

A koleszterinszint egy egyszerű, vérből végzett laborvizsgálattal meghatározható. Javasolt, hogy a vérvétel éhgyomorral történjen, azaz 8-12 órával előtte már ne egyen az ember.

A normál tartomány (mmol/l):

● összkoleszterin: 5,18 alatt,

● LDL-koleszterin: 3,34 alatt,

● HDL-koleszterin: 1,03–1,55 között,

● továbbá a triglicerid 2,25 alatti.

A kockázatot általában a HDL és az összkoleszterin-érték hányadosával szokták becsülni, hisz ha a vérben több a HDL, az csökkenti az LDL mennyiségét. A kétféle zsírsav közti optimális arány megközelítőleg 1:1.

Ezzel együtt kisebb eltérés esetén nem kell egyből aggódni, hiszen a vérzsírok szintje folyamatosan változik, komoly kockázatot pedig a hosszú időn át fennálló, erősen emelkedett szintek jelenthetnek. Egyetlen rossz eredmény esetén vegyük ezt figyelmeztető jelnek, és pár hónap múlva ismételjük meg a vizsgálatot – addig is fokozottabban odafigyelve az egészséges életmódra.

A magas koleszterinszint kiváltó okai

A magas koleszterinszint összefügghet más betegségekkel, mint például:

● cukorbetegség,

● a máj betegségei,

● pajzsmirigy-alulműködés,

továbbá

● hormonális változások, mint a terhesség és a menopauza,

● és egyes gyógyszerek is kiválthatják.

Emellett szerepet játszik a kialakulásában:

● az örökletes hajlam,

● az elhízás, túlsúly,

● a mozgásszegény életmód,

● a helytelen táplálkozás,

● a dohányzás,

● a túlzott alkoholfogyasztás.

Koleszterinvédő életmód

A szervezetben található koleszterinnek a 75-80%-át maga a testünk (elsősorban a máj) állítja elő, és csak a maradék 20-25% az, amit élelem formájában viszünk be. Ugyanakkor kutatások tömege bizonyítja, hogy a rendszeres mozgás (abból is főként az aktív, kardio jellegű edzések) nagymértékben hozzájárulnak a koleszterinszint csökkentéséhez.

Ezért

● a koleszterinszegény, egészséges étrend,

● illetve a rendszeres testedzés

együttesen hozhatnak érdemi eredményt.

A koleszterindiéta

telítetlen zsírsavakban gazdag: ilyenek az olajos magvak és azokból sajtolt olajak, omega-3 zsírok (tengeri halak, herkentyűk);

telített zsírsavakban szegény: kerülendő az állati eredetű zsír, zsíros hús, tej és tejtermék – helyettük halak, csirkehús;

szénhidrátszegény (beleértve a lisztes dolgokat is!);

diétás rostokban gazdag: sok zöldség mindenféle formában, saláta, gabonák.

Mivel az érfalakat védő omega-3 zsírsavakból nem tudunk pusztán étkezéssel elegendőt bevinni, ajánlatos azt pótolni omega-3 étrendkiegészítő készítményekkel. Emellett létezik olyan speciálisan összeállított növényi koleszterinvédő készítmény, mely hatékonyan elősegítheti a vérzsírok optimalizálását.

A testmozgás

A kialakított edzésterv legyen rendszeres és intenzív: ideális lenne heti legalább három alkalommal 30-40 percen át futni, kerékpározni, nordic walkingozni, de bármilyen izzasztó edzés (zumba, ellipszis tréner, kondigépek, trx vagy aerobic) hatásos.

Kapcsolódó cikkek

A koleszterinről közérthetően és gyakorlatiasan

A koleszterinről közérthetően és gyakorlatiasan

A „koleszterin” kifejezés a köztudatban mára olyan mumussá vált, amiről mindenki hallott, ám mégis kevesen tudunk érdemben eligazodni a ránk zúduló információáradatban.