3 kérdés a leukémia tüneteiről
Miért okoz vérszegénységet a leukémia?
Vérünk egyik fő funkciója, hogy testünk sejtjeinek oxigént, tápanyagot, hormonokat és más építőanyagokat szállít és ezáltal biztosítja azok megfelelő életműködését. A leukémia kialakulásának oka a csontvelőben található éretlen vérképző sejtek kóros átalakulása és felhalmozódása. Ezek a daganatos sejtek kitöltik és ezáltal kiszorítják az egészségesen működő, egyéb vérsejteket, így vörösvérsejtet termelő vérképző sejteket, ezáltal a betegnél az elégtelen vörösvérsejt-termelődés miatt vérszegénység alakulhat ki.
A vérszegénység (anémia) a leukémia egyik leggyakoribb tünete, amely felismerhető abból, hogy a beteg fáradtsággal küzd, étvágytalan, sápadt és gyenge. Emellett sérülés esetén sebeik is lassabban gyógyulnak be, így a sérülés tovább vérzik a megszokottnál.
Miért küzd a leukémiás beteg fertőzésekkel?
Vérünk másik fő funkciója, hogy a benne található fehérvérsejtek felveszik a harcot a szervezetbe jutó fertőzésekkel és legyőzik azokat. Egy leukémia betegségével küzdő betegnél a vérben megjelenő leukémiás sejtek azonban nem képesek ellátni a fehérvérsejtek normális működését, viszont csontvelőben felgyülemlett rákos sejtek gátolják az egyéb vérsejtek termelődését.
Mivel a leukémiás vérsejtek nem képesek legyőzni a szervezetbe jutó baktériumokat, kórokozókat, vírusokat stb., ezért a leukémia egyik leggyakoribb tünete az, hogy a leukémiás személy állandóan vagy gyakran beteg, gyakran küzd újból és újból kiújuló fertőzésekkel. Emellett a beteg gyakran produkál olyan influenza-szerű tüneteket, mint a hányinger, a láz, a kimerültség és a hidegrázás.
Hogyan állapítható meg, hogy valóban a leukémia tüneteit produkálom?
A leukémia tünetei nem specifikusan csak a leukémiára jellemzőek, így ahhoz, hogy megállapítsuk, valóban a leukémia áll-e a háttérben, alapos és összetett kivizsgálásnak kell alávetnünk magunkat.
Mik a vizsgálat lépései?
Először a szakorvosok alaposan kikérdezik a beteget a betegség előzményeiről. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, ahol a máj, a vese, a lép és a nyirokcsomók megnagyobbodását vizsgálják meg kitapintással. A vérképvizsgálat során a fehérvérsejtek és a vörösvérsejtek számát vizsgálják meg, valamint kenetet készítenek, amelyből mikroszkópos vizsgálat után meg tudják állapítani, hogy a fehérvérsejtek közül van-e olyan, amely leukémia jeleire utal, illetve ha igen, megállapítják a leukémia típusát is. Az utolsó vizsgálat a csontvelővizsgálat, amelyhez a szegycsontból vagy a medencecsontból vesznek mintát, majd ezt vizsgálják meg mikroszkóp alatt.
Amennyiben az utóbbi két vizsgálat eredménye az, hogy a vizsgált személy leukémiás, abban az esetben mondható csak ki biztosra a betegség jelenléte a szervezetben. Ekkor a szakorvosok összeállítják az állapotának megfelelő terápiás kezelést, amely általában kemoterápiát, sugárkezelést és csontvelőátültetést tartalmaz.
A leukémia főbb tüneteit tehát az elváltozott, rákos vérképző sejtek okozzák. Ezek a tünetek viszont nem feltétlenül csak a leukémia jellemzőek, így mielőtt kétségbe esnénk jelentkezésük esetén, érdemes alapos kivizsgálásnak alávetnünk magunkat. Amennyiben szeretnél többet megtudni a betegségről vagy szeretnéd tudni, hogyan tudsz segíteni a leukémiával küzdő betegeknek és családjuknak, keresd fel a Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasznú Alapítvány oldalát!
