A csigagél jótékony hatásai
Hollywoodból és a nemzetközi sztárvilágból a legtöbbször plasztikával, komoly beavatkozásokkal kapcsolatos szépséghíreket hallunk, hiszen az ismert emberek többsége szinte mindenre hajlandó, hogy megőrizze szépségét vagy fiatalságát.
Ugyanakkor megfigyelhető egy természetes trend, mely szerint egyre többen fordulnak a természetben megtalálható anyagok és kivonatok felé. Az elmúlt évek nagy slágere volt például a kókuszolaj vagy Aloe vera, most pedig itt van az egyik legújabb és leghatékonyabb szépségelixír, a csigagél.
Tom Cruise volt felesége, Katie Holmes is ezzel orvosolja bőrén a rengeteg munka és stressz okozta nyomokat, ráncokat, előzi meg arca öregedését. A brit zenei világból ismert Ashley Roberts (Pussycat Dolls) pedig egyenesen rabja lett a csigagélnek, amely nemcsak hidratál és ránctalanít, de kiválóan alkalmas hegek, terhességi csíkok kezelésére is.
Elsőre talán furcsán hangzik, hogy éppen a közönséges kerti csigák adják a nők millióinak kezébe a tökéletes bőr titkának kulcsát, ám kicsit mélyebben áttanulmányozva a csiganyálka vagy csigagél összetételét, működését és a csigákkal dolgozók megfigyeléseit, valójában igen meggyőzőek ennek az anyagnak a képességei.
A közönséges kerti csiga (Helix Aspersa) mindenki számára kedves ismerős és a maga után hagyott csiganyomokat sem kell senkinek bemutatni. Azt azonban kevesen tudják, hogy az állat kétféle nyálkát bocsát ki. A kertben is látható nyálka valójában nagyrészt vízből áll és egyetlen funkciója a csiga mozgásának elősegítése. A kozmetikai piac számára fontosabb a másik nyálka a Helix Aspersa Müller, mely az állat egészségének, öngyógyításának kulcsa. Ez egy összetevőkben gazdag anyag, amely elősegíti, hogy az állat bőrét és házát ért sérülések gyorsabban gyógyuljanak és hozzájárul, hogy az állat teste folyamatosan nedves maradjon. A kozmetikai iparban ez a koncentrált váladék használatos aktív összetevőként, és ez került számos tudományos kutatás középpontjába.
Az anyag hatékonyságát jól jellemzi, hogy felfedezése személyes tapasztalaton alapul. 1981-ben egy csigatenyésztéssel foglalkozó chilei farmer arra lett figyelmes, hogy a fia kézbőre egyre simábbá válik, és a ketrecekkel való foglalatosság közben szerzett apróbb sérülései meglepően gyorsan gyógyulnak.
Kilencévnyi kísérletezés után, az 1990 -es évek első felében kerültek piacra az első, csigaváladékot tartalmazó kozmetikai készítmények. Persze a kozmetikai felhasználás esetében nem arra kell gondolnunk, hogy beülünk a kozmetikus székébe, aki csigákat kezd az arcunkra pakolni, hiszen – ahogy láttuk – a mozgásra szolgáló váladék biológiailag semleges, vagyis nem lenne több hatása, mint egy langyos vizes borogatásnak. Az öngyógyításra szolgáló gél önmagában vagy más aktív hatóanyagokkal kombinálva azonban feleslegessé teheti a szépészeti műtéteket.
