Így menjünk napozni, ha nem akarunk ártani a bőrünknek
Elkeserítő adat, de Németországban 2009 és 2015 közt 53 százalékkal nőtt azok száma, akiket világos bőrrákkal diagnosztizáltak. Sokan még a mai napig sem tudják, hogyan kezeljék a nappal való viszonyukat. Íme, itt vannak a legfontosabb tudnivalók!
Hogyan árt a nap a bőrnek?
A nap ultraviola sugárzás bocsájt ki, amit az ózonréteg részben elnyel, ám a maradék sugárzás egyenesen a bőrünket éri. Amikor lebarnulunk, valójában sérülés keletkezik a sejtjeinkben.
A bőrünk ezt a károsodást még kiküszöbölni, ám ha hosszan és tartós UV-sugárzásnak tesszük ki, nő a bőrrák kialakulásának kockázata. Mivel ez évtizedekbe telhet, számolhatunk vele, hogy a betegek száma a későbbiekben tovább nő majd.
Az UV-sugárzás emellett ráadásul jelentősen öregíti is a bőrt: gátolja a kollagén újraképződését, így az veszít a feszességéből.
Hogy mennyire bírja a bőrünk a napot, az a típusától is függ: a vörös hajú, kelta típus például 10 perc alatt is leéghet, míg a szőke vagy barna hajú északi típus 10-20 perc alatt. De még a sötét bőrű és hajú emberek is csak legfeljebb egy órát tölthetnek a napon “büntetlenül”.
A krémeknél sokat számít a megfelelő fényvédelmi faktor, ami megmutatja, bőrtípusunkkal mennyi ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Ha például 10 percig, az a 30 faktoros naptej használatával 300 percre nő. Fontos, hogy legalább 2 óránként újrakrémezzük magunkat!
Akár egy hűvösebb napon, és a felhőkön keresztül is leéghetünk, amik esetenként még erősíthetik is az UV-sugárzást. A napfény ellen érdemes széles karimájú kalapokkal és textilruhákkal védekezni, a 11 és 15 óra közti napfényt pedig kifejezetten kerüljük, ha megtehetjük, hiszen a sugárzás ilyenkor a legmagasabb.