Miért betegít meg a cukor?

Az olcsó édesítőszerek még a virslihez hasonló termékekben is ott rejtőznek és nagyban károsítják az egészséget. De hogyan tudjuk ezt elkerülni?
Miért vezet számos betegséghez a túlzott cukorfogyasztás?

Süti, csoki, fagyikehely - az édességek folyamatos csábításában élünk. Nem csoda hát, hogy az emberek egyik legfontosabb újévi fogadalma is az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódik.

Ám ezzel önmagában nem sokat érünk el: átlagosan sokkal több cukrot fogyasztunk, mint amennyi a napi ajánlásba belefér, amivellényegében a cukor -és élelmiszeripar malmára hajtjuk a vizet. A dietetikusok sokszor döbbenten szembesülnek vele, mit művelt a testünkkel a túlzott cukorfogyasztás.

A problémák már a szájban elkezdődnek a fogszuvasodás formájában, ám ha a cukrot le is nyeljük, tovább terjednek a szervezetben. Az egyszerű cukrok gyorsan megdobják az inzulin- és a cukorszintet, ami aztán vissza is zuhan: a cukor ugyan energiát szállít, de nem túl sokáig, és hamarosan ismét éhségérzethez vezet. Ennek az ördögi körnek a hízás csak az egyik következménye.

A cukor ugyanis gyors anyagcseréje miatt csak kis mennyiségben raktározódik az izmokban és a májban. Többségében zsírrá válik, ilyen formában épül be a zsírsejtekbe, a szövetekbe és a májba is. A máj elzsírosodása a belső szervek gyulladásához és hosszú távon májrákhoz vezethet, ahogy számos további civilizációs betegséghez is: ilyen a magas vérzsírérték, a kettes típusú diabétesz, a magas vérnyomás. Ezek aztán utat nyithatnak a szív- és érrendszeri betegségek, az infarktus, a sztrók, az artériaelzáródás és a korai elhalálozás felé.

Aki többet főz magára, visszafogja a cukorfogyasztást

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint a napi cukorfogyasztásunknak kevesebb, mint 5 százalékát kéne fedezni az energiaigényünkből. Az elfogadott felső határérték napi 25 gramm, tehát körülbelül 6 teáskanál. Ezt a mennyiséget egy nagy pohár limonádéval vagy gyümölcslével körülbelül már el is érjük - a nyugati országokban a fogyasztás inkább napi 100-120 gramm körül alakul, egyes személyeknél még ennél is jóval több lehet.

Indokolt tehát a saját cukorfogyasztásunkat átgondolni és kritikusan felülvizsgálni. A cukrot nem szükséges, nem is ajánlott teljességgel kiirtani az étrendünkből! Ha az ember tartózkodik a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásától, magára főz és még a nassolások, köztes étkezések során is odafigyel az összetevőkre, akkor a cukorfogyasztás jó eséllyel visszaesik.

A szakértők szerint fontos különbséget tennünk cukor és cukor között is: a tényleges vércukorszint-emelkedés ugyanis hamar megmutatkozik a vérképben, ám a komplexebb szénhidrátok, amelyek a cukorfogyasztás nyomán halmozódnak fel, lényegesen lassabban vezetnek az orvosi leletekben észlelhető eltéréshez.

A populáris “tudományos” cikkek ezért gyakran fogják a szénhidrátokra a problémát - ám találunk rengeteg feldolgozatlan, természetes, növényalapú élelmiszert is, amelyek keményítőt és ezáltal cukrot is tartalmaznak, mégis egészségesnek mondhatók. Ilyen például a burgonya és a teljes kiőrlésű termékek is. Ezek úgy nevezett poliszacharidokat tartalmaznak, amelyek hosszabb cukormolekulákból állnak össze és az egyszerű cukrokkal ellentétben nem édesek. A szervezetnek ezeket több időbe telik feldolgozni.

Az egyszerű cukor glükóz (szőlőcukor) illetve a fruktóz (gyümölcscukor) 1:1-es keverékét nevezzük szacharóznak - ez az étkezési cukor, ami számos háztartásban megtalálható. Ám az élelmiszerek összetevőlistáján a cukor számos néven felbukkanhat, így a vásárlónak nehéz lehet felismernie.

Hogy könnyebben kiszúrjuk “a cukor 50 árnyalatát”, a következő ökölszabályt ajánlott betartani: általában minden összetevő mögött cukor rejlik, ami -ózra, -szirupra, gyümölcslé koncentrátumra vagy (nem túl meglepő módon) cukorra végződik. És ha már itt tartunk, szögezzük le: étkezési cukorra és hozzáadott cukorra a testünknek semmi szüksége, így ezeket bátran kihagyhatjuk az étrendünkből!

Kapcsolódó cikkek

Fluorid - ördögi összetevő vagy szuvasodásgátló? - 1. rész

Fluorid - ördögi összetevő vagy szuvasodásgátló? - 1. rész

A cikkben a fluoridról lesz szó. A cikk próbálja a tévhiteket eloszlatni a fluoriddal kapcsolatban.

30 felett is fitten.

30 felett is fitten

Még 30 éves kor fölött is nézhetünk ki fitten. A cikk erre vonatkozólag tartalmaz tippeket.

Három dolog, amit rosszul tudsz az edzésről

Három sportmítosz, ami nem feltétlenül állja ki az igazságpróbát

Mint ahogyan mindennel kapcsolatban, a sporttal kapcsolatban is léteznek különféle mítoszok. A cikkben ezeket a mítoszokat mutatjuk be.